Ma szabad voltam, nem volt suli. A szerda amúgy is szünnap, de ma ráadásul ünnep volt. Nemzetek együttélését ünnepelték. Gyakorlatilag az oroszok bármikor bármi miatt tudnak ünnepet kitalálni, hogy történjen valami, ne kelljen dolgozni, ilyenek. Ma is ilyen volt. Így aztán kimentem a novogyevicsi temetőbe, elég nevezetes hely, rengeteg híres embert temettek oda. A leginkább nagy hatással rám Hruscsov meg Jelcin voltak, ott állni a sírjuknál. Nem egyszerű érzés. Megint csak az, amikor a történelem hirtelen kézzel fogható lesz.
Jelentem, itt beköszöntött a tél. Mínuszok, eszméletlen hideg, és ma is iszonyúan átfagytam. Most is itt ülök a radiátor mellett, és az újonnan vett, meleg kötött zokniban forró teát szürcsölök. Nagyon durva ez. Azon agyaltam, hogy bő ezer éve mi a fene volt az, amiért ez a sok hülye orosz itt telepedett le. Máig nem jöttem rá. A helyükben fogtam volna egy lovat, aztán irány dél... :) Bár amikor havazik, akkor nagyon szép itt.