Nem is tudom, miről lehetne írni. A hétfői robbantásokról szóló bejegyzést azóta kb minden nap elolvastam. A hétfő reggeli események megírása után nehéz bármi "tartalmasat" írni most, de a blogot abbahagyni ezért nem fogom, szóval folytatom a "megint túl vagyok egy nehéz héten" kategóriás bejegyzéseket.
Megint túl vagyok egy nehéz héten. Na jó, ennyire talán nem lesz lebutítva a mostani párperces firkálmány, de a hét tényleg hosszú volt. A munka megy, most igyekszem arra figyelni, hogy mellette más tartalma is legyen az életnek. Persze van, de minél több a pozitív tartalom, annál értékesebb az élet. A robbantások után sokat gondolkoztam ezen. Vannak pillanatok, amik ráébresztenek, hogy keressem a tartalmat, tegyem értékessé a létet.
Szóval minden este megtaláltam a magam kis társaságát, aludni viszont így elég keveset sikerült, mert reggel korán kelés a meló miatt, a társaság meg mivel reggel csak 11-kor kel, hajnal 2-3-ig mulat. Én meg velük.
Most értem haza, elmentünk a fiatalokkal futni, nagyon jól esett. Kicsit ugyan hideg van, így a kötött pulcsi meg a meleg sál nagyon kellettek, de nagyon jó volt, új életre keltett. Most zuhany, majd vacsi, este pedig megint a társaság, szóval unatkozni nem fogok. Viszont az fix 1-es, hogy aki holnap délelőtt felhív, álmos, frissen ébredt ember hangját hallja viszont a telefonban! )))
