Sziasztok!
Újra Ferihegyen vagyok, a kinti füst miatt hazamenekültem, és augusztusban itthonról dolgoztam. Most megyek vissza. A gépem másfél órával később indul, mint a tervezett 3 óra, a koliban így sajnos csak éjfél felé leszek... Nem baj, van ilyen, ezt a biciklit is el kell tolni valakinek. Ezt szokták mondani bölcs emberek.
Vigyázzatok magatokra itthon, majd írjatok, ne felejtsetek el, sietek haza! ;)
Tegnap megérkeztem Moszkvába! A munka már várt nagyon, ma reggel a tervek szerint bele is fogtam.
A szállásommal volt egy kis kavarodás (nem is olyan kicsi), és ma megint Ványa barátoméknál csövezek, de holnap reggel már be tudok költözni a kolimba. A tervek szerint nem ott béreltem volna szobát, de az ügynökség, akiken keresztül intéztem, elbaltázták keményen, és és szállás nélkül maradtam. Szóval letelefonáltam, és a rendkívüli helyzetre való tekintettel kapok nyárra is kollégiumot, persze többet kell fizetni, de abszolut nem vészes. És legalább a saját helyemen leszek, ez is sokat számít.
Sok újság nincs, nagyon fáradt vagyok. Lassan aludni kéne...
Vigyázzatok magatokra otthon nélkülem! ;)
A hazautazásom előtt még úgy gondolták, megajándékoznak egy utóvizsgával, szóval az eddig tervezett júni 15, mint utolsó vizsga, és így záró dátum megváltozott, 29-én még meglátogatom a tanárnőt...
Közben meló, meg jó idő, és foci vb, szóval gyakorlatilag mindig van mit csinálni, és nem unatkozom. De azért jó lesz már otthon "nem unatkozni"... Remélem vár mindenki! ;)
Üdv mindenkinek!
Jól vagyok, hosszú hétvégém van, hétfőn szünnap, senki nem dolgozik. Ez jó is, mert kedden lesz az utolsó vizsgám, és azért nem árt rá felkészülni.
Most napoztunk Marci komával, kártyáztunk, megtanított hatvanhatozni, és tök jó. Meg gitározgatok, pihengetek, lazulok. Hát, így élünk most... :)
Jelentem, hogy a blog nincs elfelejtve, csak kevés az időm. Megy a munka, meg a vizsgaidőszak, pénteken ötöst kaptam az utolsó előtti vizsgámon, az utolsó 15-én lesz. Annyira nem várom, jó lenne már magam mögött tudni azt is, és akkor végre már tényleg minden tök jó lenne. Persze most sem szenvedek... ;)
Ma Másával és Ványával mászkáltunk a városban, bejártuk az egész belvárost, volt egy jó 7 órás programunk. Rengeteget fényképeztünk, a GUM-ban szusit ettünk, és nagyon jól éreztem magam. Most fürdésnél tűnt fel, hogy a nap rendesen megfogott, és a póló alatt meg sokkal fehérebb vagyok nyilván, és most a nyakamnál egy olyan éles árnaylatváltás figyelhető meg a bőrszínemen, hogy tényleg könnyesre nevettem magam a tükör előtt.
A nagy esőzések negyedik napján végre visszaszereztem az esernyőmet, amit kb 2 hete adtam kölcsön egy olasz csajnak. Továbbá megtudtam, hogy ausztrál tudósok bebizonyították, hogy az öregek ritkábban esnek el, ha jó a látásuk. Tényleg így van! Hogy meglepődtél te is! ;)
Egyébként meg munka, és vizsgaidőszak, elég szép kombináció. Remélem, hogy hamar végzek, és könnyen is fog menni... Nem igazán élvezem a vizsgákat. Milyen meglepő...
Reggel elmentem kirándulni, szakszervezeti (ilyen még van? :D :D :D) kirándulásra oroszokkal. Hárman voltunk külföldiek, Petike, egy szerb csaj, meg én, és jött velünk egy autóbusznyi orosz. Nagyon jó volt, Borogyinóban voltunk, megnéztük, hol harcolt Kutuzov marsall Napóleonnal. Gyönyörű környezet, unalmas múzeum, ló méretű szúnyogok, rengeteg nevetés. Volt igazi orosz kaja, grécska, meg káposztás pirog, ezzel láttak vendégül egy falusi parasztházban. Gyakorlatilag falusi turizmusból kaptunk egy jó adagot. Megnéztünk még egy kolostort, ottis volt múzeum. Az jó volt. Viszont Borogyinóban a természeten kívül gyakorlatilag semmi érdekes nincs, máshogy fogalmazva az oroszok remekül adják el a semmit, mint turistalátványosságot. :)
A buszozás is jó volt, jó társaság, maffiát játszottunk, haverkodtunk. Komolyan, ez egy remek nap volt, nagyon jól éreztem magam!
Múlt héten jót melóztunk, szépen haladtunk, és ennek örülök. Sikerült jegyet is kapnom már az egyetemen, megvan az első, rögtön négyes ráadásul. Jöhet szép lassan a többi is.
Vettem pénteken telefont, Nokia 5800, nagyon bejön. Okos, jól használható, örülök neki.
Már két hete tervezzük orosz barátokkal, hogy elutazunk Tulába, szombatra volt kitűzve az utazás, de végül péntek este sajnos le kellett fújni, mert vihar volt Tulában, és a fenének van kedve szakadó esőben kirándulni. Annyi baj legyen, elmegyünk jövő héten, vagy utána. El nem marad... :) Így szombaton legalább kialudtam magam, gitároztam, haveroztam...
Ma volt a moszkvai egyetemi bajnokság második, és egyben utolsó fordulója. Volt már mezünk, számozással, mindennel, én voltam a legendás kilences mez tulajdonosa. Egy híján minden meccset megnyertünk, lőttem is egy gólt védőként (nem annyira szép, meg hát köszönhetem Iminek, aki átlépett a labdám fölött, de akkor is az én gólom). Összesítésben végül másodikként zártunk, de a lényeg, hogy nagyon jól éreztük magunkat. Az utolsó meccset már szakadó esőben játszottuk, bőrig áztunk, és tétje sem volt, mert a pontok úgy álltak, hogy az ellenfél már így is, úgy is megnyerte az első helyet, mi meg a másodikat, de akkor is le akartuk játszani, a rossz idő ellenére is. Szóval nagyon jól sikerült a mai nap.
Hétfő reggel van, most ébredtem. Ismét 3 napos hosszú hétvégém van, hiszen tegnap volt a győzelem napja, 65 éve győztek az oroszok Berlinben.
A hétvége az aktív pihenés jegyében telt, szombaton az évfolyamtársakkal, és 1-2 baráttal közösen mentünk ki egy parkba, ami nincs messze a kolitól, és nagyon szép. Piknikeztünk, saslikot sütöttünk, délután még csónakáztunk is egyet, mivel a parkban van egy szép tó is. Tegnap Tányáékkal voltunk a Győzelem Parkjában, ahol hatalmas tömeg volt, de az oroszoknál így ünneplik a május 9-et. Koncertek, szuvenírárusok, minden, ami ilyenkor megszokott. Én jól éreztem magam, de annyira nem voltam oda a programért. A társaság jó volt, ez a lényeg! :)
Este Ványával főztünk csirkét, és megvendégeltük az orosz jányokat, szóval csináltunk egy amolyan ünnepi vacsorát. Jól sikerült, éjfélig beszélgettünk, de mindenki annyira fáradt volt, hogy akkor már elhatároztuk, hogy ideje aludni.
Ma délután foci, holnaptól ismét indulnak a hétköznapok.
Hosszú, három napos szünetünk volt, aminek az utolsó napját, a hétfőt egy az egyben át akartam pihenni. Délig alvás, meg a többi, amit az átlag egyetemista a szabadnapján csinálni szeret. Ehhez képest reggel 8-kor keltem (korábban, mintha suli, vagy meló lenne), és mentem a város másik felére focizni. Egyetemek közötti bajnokság van Moszkvában, és a mi egyetemünk csapatában játszom. Nagyon jó volt a játék, bár rengeteget játszottunk, 4 meccs volt egy nap alatt. Jók vagyunk igazából, 3. helyet hoztuk el úgy, hogy a következő fordulóban még javíthatunk ezen, és így örülök az eredménynek. És az aktív pihenés, sportolás is nagyon jól esett, jó társaságban.
Most nincs sok újság, napközben dolgozom, esténként pihengetek jó társaságban. Ma este megnézek még egy filmet, aztán időben elteszem magam holnapra.
3 napos szünetünk van. Az oroszoknál ha a munkaszüneti nap szombatra, vagy vasárnapra esik, akkor az utána következő hétfőt adják meg szünnapnak. Jó kis rendszer! ;)
Tegnap fociztam, meg haveroztam, vízipipáztunk egyet este, ma meg aludtam 11-ig. Aztán elmentünk bevásárolni, és kimentünk a Moszkva folyó partjára piknikezni egyet drága kedves orosz lányaimmal. Nagyon jó volt, jó időnk volt, remek társaság, nagyon élveztem. Amint visszaértem, kezdődött a kolis pingpong bajnokság, amin most csak második helyet tudtam szerezni. AJ, egy thai srác nyerte meg a mai derbit, nagyon jól játszott. Legutóbb én fogtam meg őt, most ő engem. Remélem még játszunk vele döntőt, mielőtt hazautazik... :)
Tegnap volt egy nagykövetségi fogadás az itt tanuló magyar diákoknak. Odafelé a troliról láttunk egy tök jó kis éttermet, a Moszkva folyón egy viking hajó stílusú úszóház volt étteremnek átalakítva. Mondtam is, hogy tök jó, kéne egyszer itt enni, meg hogy mennyire tetszik. Geri barátom mondta, hogy egyszer látott egy ilyet félig elsüllyedve. Ma reggel kaptuk a hírt, hogy a tegnap látott úszóház leégett...
Képek:
http://www.utro.ru/articles/2010/04/30/891651.shtml?gallery2
Tegnap szakadt a hó. Mára szerencsére elolvast minden, és fel is száradt nagyjából az egész város.
Reggel az irodában kezdtem, de kora délután le kellett lépnem, mert 1-2 tanárnak úgy gondoltam, hogy még be kéne mutatkozni a vizsgák előtt. Teljesen jól ment, a leggonoszabbnak mondott tanár is egy tündér volt. Most egy darabig megint nem kell az egyetem közelébe se mennem... :) Aztán az órák után itthon melóztam, interneten keresztül. Komolyan mondom, még keményebben melóztam ma, mint egy olyan napon, amikor végig bent van az ember az irodában...
Mellesleg horgászni akarok...
Hát nem volt egy egyszerű hetem. Hajtós meló, sok elintéznivaló, és nem sokat pihentünk. De ilyenkor kimondottan jól esik a péntek esti jó társaság hajnalig, szombaton a délig alvás, majd filmnézés. Este még kondi, és nagyon nincs más tervem mára.
Múlt héten meginterjúvoltak, mint Moszkvában tanuló magyar diákot, a cikk a felvi.hu-ra került fel, aki kíváncsi rá, olvassa el!
http://www.felvi.hu/hallgatoknak/osztondijak_penzugyek/kulfoldon_tanultunk/mesterkepzes_moszkvaban
Tegnap reggel írtam, hogy megyünk focizni. Hát, kispályás foci, kemény hajtás után úgy értem haza, hogy nem bírok járni se. Nagyon elfáradtam, kentem a lábam sportkrémmel, pihentettem, az éjszakai alvás sokat segített, de ma reggel is úgy ébredtem, hogy nagyon kimerült vagyok fizikailag. Erre jött Imi, hogy öltözz, fél óra múlva megyünk focizni. És mentem. Szóval most tényleg világvége van... :)
Tegnap este az szokásos társaságommal, orosz jányokkal voltam, és kb 1 óra körül (éjjel, nyilván) felhívtak, hogy arab csoporttársaimnál, Apunál és Sami bácsinál (hogy miért így hívják őket, azt majd egy későbbi bejegyzésben esetleg leírom, mert kicsit hosszú... De akár otthon ha meghívsz egy sörre, akkor is elmesélem szívesen) most gyújtják a vízipipát, és engem várnak. Szóval szedtem a cuccom, és mentem hozzájuk. Teáztunk, füstöltünk, és nagyon jól esett. Legutóbb (3-4 hete) amikor náluk pipáztunk, nagyon erős füstöt csináltak, nem valami ügyesen tömték a pipát, így most azzal kezdtem, hogy "fiúk, ha megengeditek...". És megmutattam, hogyan kell igazán jó, kövér füstű, de nem torokmaró pipát tömni! :D Teljesen megnyugodtam, nagyon jól esett a lazítás, és a jó társaság. Majdnem olyan jó (hangsúlyozom, majdnem), mint otthon! :D
Ma még a foci után elvánszorogtam boltba is, mert nem volt kajám. A fentebb említett szokásos társaságom, orosz lányok hívtak fel, hogy megyek-e velük. Ha nem hívnak, lehet, hogy nem is megyek sehova, és egy zacskós levessel kibekkelem a nap hátralévő részét. Egyszerűen annyira kimerült vagyok fizikailag, hogy tök esélytelennek láttam a boltba menést is. Aztán csak rávettek. Így bevásároltam, és főztem egy hatalmas adag lecsót itthon, a felét elraktam holnapra, ideális vacsora lesz belőle a meló után. A másik felét megettem most, nagyon finom lett, és bőséges. Most legszívesebben aludnék egyet, de mindjárt jön anyu (Dóri igazából, hogy miért anyunak hívjuk, az hosszú sztori, de összefüggésben van az apu, valamint Sami bácsi elnevezésekkel), és meg kell írnunk egy házidolgozatot... Aztán levágja a hajam, utána fogok zuhanyozni, és bezuhanni az ágyba. Valószínűleg. Hogy most nagyon rámférne, az biztos! :)
Szombat reggel 11:44 a pontos idő. Nemrég ébredtem, és mindjárt megyünk focizni a srácokkal.
Tegnap este söröztünk kicsit, megünnepeltük a hétvége kezdetét. Az irodában az utolsó félórában pezsgőztünk, mert valami őrült az interneten kitalálta, hogy van "irodai szerelem napja". Márpedig az ünnep, az ünnep! :D Meg hát ez az "irodai szerelem napja" remek lehetőség volt az ott dolgozó lányokhoz egy kicsit közelebb kerülni, meg jobb hangulatúvá tenni az amúgy sem unalmas hétköznapokat.
Szerda este van, bár már át is fordultunk a csütörtökbe. Fáradt vagyok. Ma 10 órát dolgoztam, mert tegnap korábban léptem le, ugyanis színházba mentünk. Életem első balett előadását néztem meg tegnap a Kreml színháztermében. Nagyon jó volt, hatalmas élmény, mindenkinek látni kell ilyesmit. Mindazonáltal most egy darabig elég volt. Hosszú ideig. Tetszetős, de nagyon könnyen bele lehet unni.
Itt a jó idő is, már jól esik reggel elsétálni a metróig, kimenni ebédelni. Nem az van, mint télen, hogy félúton se járok, és megfagyok, bőrig ázom, és térdig érő hóban küzdök. És ezt nagyon élvezem, hogy tényleg tavaszodik. Elkezdtek rügyezni a fák, kezd zöldellni a fű, és az ember kedvének, közérzetének ez egy hatalmas löketet ad.
Most kicsit elpuhultam, megmondom őszintén, az irodai munka hatása kicsit negatív a testre. Meg a mekibe sem szabad menni kajálni, arra is rájöttem. Egyszerűen hasfájós, önpusztító az egész. Most nem fogyózok, csak pusztán odafigyelek, hogy ne egyek össze mindig mindent, és mivel a jó idő is itt van, járok sportolni. Futni szoktam esténként, meg a koli tornatermében is edzegetek.
Tervezem a nyarat is, egy hónap szabadságom lesz otthon, amit már várok. Sok programot beterveztem, amik remélem jól is fognak sikerülni!
Jó kis hétvége volt ez is, sikerült pihennem, regenerálódnom. Pénteken meló után Dóri Laci szakács barátunk meghívott minket egy jó vacsira, finomat főzött. Majd amikor eljöttünk, kaptunk egy-egy karton törley pezsgőt, promóciós ajándék gyanánt. :)
Szombaton kimostam pár cuccot, pihentem, aludtam, este meg orosz lányokkal, meg Petikével filmeztünk egy jót. Ma is aludtam 11-ig, majdnem Tánya ébresztett, mert megérkezett Örményországból. Hazaugrott kicsit pihenni. Jól tette. Délután gitároztam, és most értem vissza a koliba, 2 órát fociztunk a koli udvarán lévő kis pályán. Nagyon jó volt, élveztem, és jóleső fáradtság kerített már hatalmába. Most még megfőzöm gyorsan a holnapi ebédet (csirkét, rizst), és bontok egy "mert megérdemlem" sört. Aztán keresek magamnak társaságot, akikkel eltöltöm az estét. És persze izgatottan várom a választások eredményét... Remélem voltatok szavazni! ;)
Szerda reggel 12 óra van, az irodában vagyok. Most tartok 10 perc szünetet, addig írok ide pár sort.
A szombati mozi nagyon jó volt, orosz filmet néztünk, új, és tetszett. A társaság sem volt elhanyagolható.
Húsvét hétfőn itt sajnos nem volt munkaszüneti nap, így a locsolkodást csak hétfő este intéztük el. Oroszországban nem divat, sőt, nem is tudják, hogy ilyen létezik, így néhány esetben magyarázni is kellett, hogy most nem megőrültünk, hanem ez egy szép tradíció, népszokás. Páran nem értékelték, de a legtöbb csajnak azért bejött. De volt olyan is, aki még tegnap sem nyitotta ki az ajtót nekünk, mikor mentünk volna látogatni... :D
Ma este magyar klub, a moszkvai magyarok havonta egyszer tartanak egy közös állófogadást, jó kajával, borokkal, stb. Meg kell beszélni az élet nagy kérdéseit... ;)
Nem is tudom, miről lehetne írni. A hétfői robbantásokról szóló bejegyzést azóta kb minden nap elolvastam. A hétfő reggeli események megírása után nehéz bármi "tartalmasat" írni most, de a blogot abbahagyni ezért nem fogom, szóval folytatom a "megint túl vagyok egy nehéz héten" kategóriás bejegyzéseket.
Megint túl vagyok egy nehéz héten. Na jó, ennyire talán nem lesz lebutítva a mostani párperces firkálmány, de a hét tényleg hosszú volt. A munka megy, most igyekszem arra figyelni, hogy mellette más tartalma is legyen az életnek. Persze van, de minél több a pozitív tartalom, annál értékesebb az élet. A robbantások után sokat gondolkoztam ezen. Vannak pillanatok, amik ráébresztenek, hogy keressem a tartalmat, tegyem értékessé a létet.
Szóval minden este megtaláltam a magam kis társaságát, aludni viszont így elég keveset sikerült, mert reggel korán kelés a meló miatt, a társaság meg mivel reggel csak 11-kor kel, hajnal 2-3-ig mulat. Én meg velük.
Most értem haza, elmentünk a fiatalokkal futni, nagyon jól esett. Kicsit ugyan hideg van, így a kötött pulcsi meg a meleg sál nagyon kellettek, de nagyon jó volt, új életre keltett. Most zuhany, majd vacsi, este pedig megint a társaság, szóval unatkozni nem fogok. Viszont az fix 1-es, hogy aki holnap délelőtt felhív, álmos, frissen ébredt ember hangját hallja viszont a telefonban! )))
Robbantás történt hétfőn kora reggel a moszkvai metró Ljubjanka állomásán, a metró egyik kocsijában. Tizenöt ember a metrókocsiban, 11 pedig a peronon halt meg. Nem sokkal az első robbanás után egy újabb detonáció is történt, a Park Kultury állomásnál, a legfrissebb jelentések szerint itt 12 ember halt meg. Az Interfax hírügynökség értesülése szerint az első robbantást öngyilkos merénylő követte el a Lubjanka állomáson. Itt van az FSZB (volt KGB) székház.
Én jól vagyok, bár reggel én is metróztam. Nem kellett volna.
Az érintett vonal a piros. A második robbantás a vonal körgyűrűvel való déli találkozási pontján volt, az első 4 állomással fentebb.
http://www.critical.ru/conf2007/images/moscow_metro.gif
Amint a cím is jelzi, közelít itt is a tavasz. Hó még van, bár remélem esni már nem fog. Olvadás van folyamatosan, csak hát nem kevés időt kíván, míg elolvad annyi hó, amennyi ezen a télen esett itt Moszkvában.
A tavaszra való tekintettel ma el is megyek majd sétálni a tervek szerint, van egy szép kis ortodox templom 20 perc sétányira innen, lehet, hogy oda elnézek. Meg boltba...
Tegnap vettem egy cipőt. Gondoltam ezt most megérdemlem. Hófehér adidas, klasszikus modell, és nagyon tetszik, abszolut nem bántam meg, hogy megvettem... :))
Jó kis hét volt ez is, a hétfő esti fogadás jó kezdet volt, és a dolgos hétköznapok méltó folytatását képezték.
Itt volt a főnökség Moszkvában, nekikezdünk a honlap tökéletesítésének, beindultak az első telefonok, szóval mostantól lesz igazán csak érdekes a munkám. És remélem, hogy sikeres is. Azon dolgozom! ;)
Szerdán külön megbízatásom volt, egy magyar lányt kísérgettem Moszkvában. Turizmusban dolgozik, gyakorlatilag kolléga, mert a cégeink valahol testvér vállalkozások. Szóval kollégaként elkísértem egy turisztikai kiállításra, információkat gyűjtöttünk, sétáltunk, kajáltunk, Dóri Laci csinált nekünk hortobágyi húsos palacsintát (kint dolgozott a kiállításon, magyar konyhát csinált, népszerűsítve a magyar turizmust).
Este a főnökséggel, Petivel, meg Geri nénivel voltunk egy libanoni étteremben, hastáncos csajok, jó kaja, vízipipa, stb... Mulattunk kicsit, jó társaság, jó hely. Persze volt kicsit húzósabb pillanata is az estének, de azt majd személyesen mesélem el inkább... De végül jó élményekkel jöttem haza. Megállapítottuk, hogy jó élni, és másnap igazoltan délre mentem csak dolgozni... :)
Ma este lazítás, holnap döglés, vasárnap meg ha minden igaz, idegenvezetek, mert a fent említett idegenforgalmis kolléga, nevezzük Andinak, párjával, nevezzük Tamásnak, szeretnének kicsit városnézni, de oroszul nem beszélnek, és nincs igazán helyismeretük sem. Szóval reményeim szerint eltöltünk egy kellemes napot a Kremlben! ;)
Ünnep van ma. Otthon nem dolgoznak. Mi csak kitűztük a nemzetiszín szalagot, és érdekesen figyeltük (én legalábbis) az emberek reakcióit. Megnézte magának mindenki, de semmi extra. Reggel volt olyan, hogy 2 méterre elkerültek a járdán, de hát istenem... nem akartam én semmi rosszat.
Munka volt ma (mi itt dolgozunk ilyenkor is), meghozták a nyomtatót, egy nagy multigép, nyomtat, szkennel, fénymásol, és fax funkciója is van. Kisebb technikai nehézségek is adódtak, ugyanis adatkábel nélkül hozták, és mint megtudtam, itt ez így divat... Egészen hihetetlen. Na mindegy, megoldottuk, működik, minden frankó. Most nemrég értem haza, a nagykövetségre kaptam én is meghívót, mint sok másik magyar, ünnepi állófogadásra. Jó kaja, finom magyar borok, és rengeteg régi ismerős. Meg újakat is összeszedtem. Munkából mentem, így egy farmer + ing + bakancs kombinációval rendesen kilógtam az öltönyösök közül, de utólag nem zavar. Nem a ruha teszi... ;) Így is összeismerkedtem fontos emberekkel, katonai attasékkal, beszélgettem a nagykövettel, magas szintű tudományos tisztségviselőkkel, a gazdasági attaséval össze is tegeződtünk. Névjegykártyák, meghívások rendezvényekre, állásajánlatok tolmácsként... szóval eredményes kis este volt. Mire nem jó magyarnak lenni idekint... ;)
Ma még esett hó, majd sütött a nap, majd megint szakadt a hó, aztán megint esett a nap. Érdekes időjárás...
Hazafelé a fogadásról fogtunk egy fekete taxit (leintettünk egy autóst), aki hazahozott minket 300 rubelért. Fél óra taxizásért 3 embernek összesen 1800 forint teljesen korrekt ár. Kirgiz volt a srác, tök jót beszélgettünk úton hazafelé. Kérdezte, hogy miért vagyok itt. Suli, meg meló. De miért dolgozom? Mondom lehetőség, élvezet, pénz. Mondta, hogy nem ez a lényeg az életben. És a végén megállapodtunk, hogy a legnagyobb érték az egész világon, az a család, a gyerekek. Van egy másfél éves kisfia, nagyon szereti. És teljesen egyetértek. Nem a pénz hajhászásáról szól ez az egész. A pénz csak egy eszköz, ami nélkül nehezebb ugyan, de megoldható az élet. Mindenesetre most fontos, ez egy ilyen periódus... :)
