Csak hogy tudjon rólam, aki akar...

Nézzük csak. Igazából pénteken buli volt, nagyon jó ráadásul. Bár kicsit kevesen voltunk, de aki számít, ott volt. Szóval egy reggel 5-ig tartó pörgés után egy kedves orosz lány hívott meg reggelizni engem, meg Oleget (jó haver), és mivel éhesek voltunk, nem utasítottuk vissza a meghívást. Aztán még belefért egy tea, egy kis beszélgetés, aminek az lett a vége, hogy szombat reggel akkor értem haza, amikor a franci (lakótárs) éppen kelt fel, hogy induljon a városba fotózni. :D

Aztán aludtam egy csomót, majd mostam, meg 6 órát gitároztam. Gyakorlatilag ennyivel el is ment a szombat. Annyira jó volt, nagyon jól esett gitározni, meg tudni, hogy semmi más dolgom nincs. El is felejtettem kajálni aznap, csak szenyát ettem reggel meg este. Megesik.

Ma is aludtam majdnem délig, aztán Tányáéknál lógtam, meghívtak reggelire (2-kor, a hétvégéken mindig egy kicsit csúsztatjuk a programot), és jó társaságban, bundáskenyérrel meg teával indult a napom. Annyira jó, hogy vannak ezek az emberek, nem csak azért, mert iszonyatosan húzzák felfelé az orosz tudásomat, hanem mert pusztán annyira barátokká váltunk, hogy sose gondoltam volna. :)

Most megyek, Petinek szülinapi bulija lesz a 12-en, szendviccsel, meg jó társasággal. Jó éjt lurkók! ;)

A mai napom nagyon jól sikerült. Majdnem 11-ig aludtam, ellógtam 2 órát, az egyik előadás, szóval semmi baj. Helyettük gitároztam. Aztán írtunk egy orosz történelmes zh-t, a tanár mondta, hogy könyv meg jegyzet használata engedélyezett, de amúgy sem volt nehéz. Aztán pihenés, újabb gitározás, este meg bementünk a magyar kulturális központba, magyar néptánczenekar lépett fel, aztán volt táncház, imádtam! Nem gondoltam volna, hogy itt is magyar néptáncot fogok táncolni.

Meg az egész nap szépségét megspékelte, hogy teljesen fehérbe borult a város, jó 15 centi hó esett!

Ma szabad voltam, nem volt suli. A szerda amúgy is szünnap, de ma ráadásul ünnep volt. Nemzetek együttélését ünnepelték. Gyakorlatilag az oroszok bármikor bármi miatt tudnak ünnepet kitalálni, hogy történjen valami, ne kelljen dolgozni, ilyenek. Ma is ilyen volt. Így aztán kimentem a novogyevicsi temetőbe, elég nevezetes hely, rengeteg híres embert temettek oda. A leginkább nagy hatással rám Hruscsov meg Jelcin voltak, ott állni a sírjuknál. Nem egyszerű érzés. Megint csak az, amikor a történelem hirtelen kézzel fogható lesz.

Jelentem, itt beköszöntött a tél. Mínuszok, eszméletlen hideg, és ma is iszonyúan átfagytam. Most is itt ülök a radiátor mellett, és az újonnan vett, meleg kötött zokniban forró teát szürcsölök. Nagyon durva ez. Azon agyaltam, hogy bő ezer éve mi a fene volt az, amiért ez a sok hülye orosz itt telepedett le. Máig nem jöttem rá. A helyükben fogtam volna egy lovat, aztán irány dél... :) Bár amikor havazik, akkor nagyon szép itt.

Ma mar tul vagyok egy zh-n, meg egy par nehez oran, most mar csak turelem, es vege a sulinak, aztan pihenhetek, mert holnap szabadnap.

Tegnap vettem 3 par pamut zoknit, annyira megtetszettek. Nem is volt draga, es nagyon jo. Egeszen hihetetlen, hogy ilyen kis apro hulyesegeknek hogy orulhet az ember.

Ja, meg tegnap a novogyevicsi temeto mellett megallt a kocsijaval a szpartak moszkva kosarcsapat tulajdonosa, es ket fegyveres szitava lotte. Volt KGB-s volt a tag, de ez akkor is kemeny. Mellesleg tegnap en is hallottam egy lovest, szelloztetes kozben az ablakbol, egeszen kozelrol. De az csak egy volt. Ellenben a szpartak tulajabol 20-at szedtek ki. Meg ismerosom meselte, hogy a multkor a lepcsohazuk elott lottek le egy faszit, 10 perccel azelott, hogy o hazaert volna. Azert nem egyszeru hely ez a moszkva. De vigyazok magamra, senki ne aggodjon. Meg en kishal vagyok, ezek meg nagy maffiozok mind. Mondjuk az azsiai kisebbseg (kina, korea, stb) helyeben nem lennek. Tavaly megoltek tobbet is az utcan, csak mert latszik rajta, hogy kinai. Volt egy koreai csaj, annak az esete a legdurvabb. Vart a buszmegalloban, elkaptak a skinheadek, leontottek benzinnel, es meggyujtottak. Tulelte ugyan, de ez nagyon durva. Megkeseltek par fekete lanyt is, ok nem eltek tul. Iden meg nem volt ilyen akcio a kornyekunkon. Remelem nem is lesz.

Na, ezek utan mindenkinek vidam napot! (bocsi, hogy ez most nem egy vidam bejegyzes, de most valahogy ez jott.)

Szakad a hó Moszkvában. És gyönyörű. Csak még nincs elég hideg, szóval nem sok marad meg belőle, de már fehéredik a város. Van egy mexikói srác, aki életében tegnap látott először havat. 25 éves, és elég megható pillanat volt, amikor rohant a kabátjáért, mert szemerkélt a hó... :)

Ali baba (egy egyiptomi fickó, bizniszmen, ő árulja a netet, övé a kocsma, meg a kisbolt) valamit elnézett, így a netem nincs már korlátozva, én pedig gátlástalanul kihasználom ezt, 60 giga adatforgalmat bonyolítottam az elmúlt 2 napban. Töltök minden filmet, zenét, ami csak megtetszik. És mesebeli a feltöltési sebességem is, szóval olyan jó arányom lett hirtelen a torrent oldalakon, hogy csak na.

Délután tanulok, beadandót kell írnom keddre, és ez most nem egszerű, de csinálni kell...

Péntek este van, megint vége egy hétnek. Már szinte nem is számolom. Egy hónapja vagyok itt, és kezd nagyon a részem lenni Moszkva. De a legjobb az egészben, hogy most tudom csak igazán, mennyire is Magyarország a hazám, hogy ott a helyem, ott az én életem. A külföld csak felerősíti ezeket az érzéseket bennem.

Most kaptunk már egy jó adag beadandót, amiket meg kell írni, szóval el vagyok látva hétvégi feladatokkal. Van 1-2 tök jó órám, amiket nagyon szeretek. Meg jópár unalmas, meg hasznavehetetlen. De ez mindenhol így van.

Este Franci megy el a városba valami csajjal találkozni, enyém a szoba, szóval őrült gitározás lesz ma is.

Tegnap vettem új fajta internetet, usb csatlakozón veszi a jelet, korlátlan, és a sebessége is elég jó, de valahogy nem az igazi a jelerősség. Kicsit eldugott helyen van a szobám, szóval lehet, hogy eljárok majd laptopostól netezni a haverokhoz, ahol jobb a jel. Mindegy, a lényeg, hogy msn-en most nem lehet majd sűrűn látni, és ha lehet is, bármikor ledobhat, pl most sem tudok visszalépni, pedig várnak.

Egyébként minden rendben, épp most fejeztem be a főzést. Spagetti szerű kaja, csak kicsit más fűszerezéssel. Először csináltam ilyet, de valami iszonyat jó lett. És maradt egy csomó vacsorára is, szóval vége a hétnek, nincs mára már dolgom, csak lazítani, kajám is van, szóval most arany életem van!

Tramás, csúnyán kikapott a madrid a múltkor, harmadosztályú csapattól ilyet, ez azért nem egyszerű… Mi van velük? Vagy csak szimplán rossz napok?

Remélem veletek is minden okés, majd írjatok néha levelet, vagy kommentet, hogy én is halljak felőletek!

Tegnap a vasárnapi ebéden sült csirkemell volt, mellé rizs, és finom saláta, öntettel. Asztalterírő, meg miegymás, azért tudunk élni! ;) Ma meg lecsót főztem, vacsira is maradt, szóval most azt ettem.

Délután Dóri levágta a hajam, tök jó lett. Már nagyon hosszú volt, és most jó érzés, hogy megnyírtak! ;) Meg voltam kondiban is, és jól elfáradtam, szóval az alvás ma is jól fog esni.

Boldi, köszi a Gimli naplóját! ;)

Reggel lefújtuk a Kreml-be tervezett kirándulásunkat, mivel későn lett megrendelve az idegenvezető, és így drágább lett volna, lényegesen. De ami késik, nem múlik, időm lesz Moszkvában elég, hogy eljussak oda is...

Délután nekiláttunk főzni két másodéves magyar sráccal, aztán a végén meghívtunk két orosz meg egy román csajt is, kedves barátaink, szóval egy hatalmas (és iszonyúan finom) vasárnapi ebédben volt részünk, remek társaságban. Aztán Marcival Andrej hívására elmentünk egy eredetileg klasszikus rock koncertnek beharangozott buliba, így hármasban. A buli totál nem klasszikus rock volt, inkább ilyen progresszív underground rock, de imádtam. A buli helyszíne egy gyártelepen volt, egy hatalmas raktárban. Meghívásos buli volt, belépő nélkül, ez nem egy hivatalos klub. Becsületkassza volt, dohányzás pedig csak az épület előtt, szóval nagyon jó hely. Egyébként a raktár is underground, teljesen a föld alatt van, eddig azt hittem, csak a filmekben léteznek ilyen helyek. Szóval a vasárnap estémet teljesen bearanyozta. Azt beszéltük Marcival, hogy nagyon jót tesznek az ilyen alkalmak lelkileg, mert egy kis színt visznek az életbe, kimozdítanak minket a kolesz szürke egyhangúságából. Tuti, hogy visszamegyünk még oda!!

Lassan egy hónapja itt vagyok. Sokkal jobban bírom, mint gondoltam, teljesen élvezhető ez. Tegnap buli volt, megint hajnal 5-kor feküdtem, délutánig aludtam, aztán bolt, pingpongozás a haverokkal, meg ilyenek voltak műsoron. És mostam mindenféle ruhát megint, és már nagyon rühellek mosni. Este szaunázunk, hármunknak van hősugárzónk, és beülünk velük valamelyik fürdőszobába. Állítólag nagyon jó, majdnem, mint a rendes szauna... :D

A tervek szerint holnap megyünk csoportosan a Kremlbe, szóval megint turistáskodni fogok. Nagyon várom már, bent még sose voltam.

Majd jelentkezem!

Madridot vert a Milán! Én meg örülök neki! Tramás, mit szólsz a meccshez?

Végre! Ma megnéztem Lenint!

Nekem nagyon nagy élmény volt. A sírok között szinte az elején találtam egy magyart: Landler Jenő. Kun Bélát meg hiába kerestem, nem találtam. Nem baj. A mauzóleum nagyon kemény. A fényről ahogy bementem, hirtelen nem is láttam semmit. Katonák terelgettek, minden 3 méteren állt egy. Lefelé lépcsőztünk, Lenin végülis a föld alatt van. A háborús helyzet, meg a diktatúra fanatizmusa miatt szerintem jó 2 méteres bombabiztos betonréteg védi felülről... :) Szóval a mauzóleum közepén, a föld alatt ott fekszik Lenin egy üvegkoporsóban. Nagyon közel lehetett menni hozzá, azt hittem, sokkal távolabb lesz. Persze egy derékig érő márványkerítés is elválasztott tőle, de kimondottan közel volt. Sokan azt mondják, hogy bábu, nem az igazi test van ott. Szerintem teljesen igazi. A fülénél, orránál látszik, hogy egy hulla, és hogy régi már. Be van kenve, egészen viaszosnak tűnik. De ha a logika felől is közelítjük meg, akkor is értelemszerű, hogy az igazi test van ott, és nem bábu. Sztálint is kiállították először, de mégis eltemették. Ennyi erővel eltemethették volna Lenint is anno, szerintem azzal sem veszített volna semmit a személyi kultuszból. Kaphatott volna egy szép márványsírt, mellszoborral, mint Sztálin, meg a többiek, díszes temetés, megmittudomén. Szóval nem hinném, hogy nem az igazi test van a mauzóleumban. De ha esetleg mégis bábu, vajon hányan tudhatják az igazat? Belegondolni is durva...

Aztán amikor kijöttem, még folytatódott a sírkert. Láttam Zsdanov, meg még csomó más híres ember sírját. Aztán az utolsó előtti sír jött, a mellszobor már ismerős arcot hozott, és ott állt a felirat is: Sztálin. Hát, ott elfogott egy érzés, nem is tudom leírni. Egyéltalán nem rajongok érte, de egy ember, aki nagyjából a XX. század egyik legrettegettebb diktátora, milliók gyilkosa, egy nagyhatalom teljhatalmú vezetője, kiemelkedő történelmi személy. Azért nem semmi. És ott volt a sírja előttem. Aztán elgondolkodtam, hogy bizony elég sok piros szegfűt látni a síron. Ki rakhatta oda? Rajongók, biztosan. Megnézném őket is...

Egy másik sírnál is megálltam. A Kreml falában helyezték el Jurij Gagarin hamvait, és ott valahogy nagyon elfogott egy büszkeségre hasonlító érzés. Hogy egy ekkora ember sírjánál állok. Ott nagyon kihúztam magam, és igen mély tisztelettel gondoltam Gagarinra.

Szóval a kis túrám nagyon jó volt, kimondottan jól alakult a napom eddig. Még mosni akarok, meg ilyesmik, de komoly tervek nincsenek. Meg 6 körül találkozunk Rókás Olgával, aki Magyarországon az ügyeinket intézi, ő az ösztöndíjasok koordinátora. Most épp Moszkvában van, szóval találkozunk vele.

Szép napot mindenkinek!

Kell valami zöld növény a szobába...

A csütörtöki napom jó volt, mert valami össznépi puskin fesztivál miatt elmaradt a tanítás. Szóval kimentünk egy óriási, józsefvárosi szintű piacra, hogy vegyünk ezt-azt. Csak kiderült, hogy a piacot a nyáron bezárták, mert a tulaj valami politikus nagykutyával összekapott. De találtunk pár szuvenírest, ahol vettem két pólót, orosz feliratosak.

Tegnap koli buli, az se volt rossz, 3 felé értem haza, és aludtam egy csomót. Aztán ma egykor már a városban voltam, találkoztam egy ismerőssel, Násztyának hívják, és csomót beszélgettünk meg sétáltunk a verébhegyen. Ez egy elég jó környék, az MGU (egyetem) környékén. Szép a természet, sárguló levelek, stb. És hát jó társaság.

Este kondi, aztán alvás, mert mocskos fáradt vagyok már megint. És 17 napja vagyok Moszkvában. Teljesen jól bírom, de azért hiányzik sok sok otthoni dolog, barát, stb.

Sziasztok!

Ma szerda van, szabadnapom volt. Kialudtam magam, miután 4-ig buliztunk, rendezve a szlovák-magyar ellentétet. Megállapodtunk 2 szlovák csajjal, hogy a feszültség politikai, és semmi közünk hozzá, majd megittunk pár vodkát, és 4 körül estem be az ágyba... A sajátomba, megelőzve Tramás kérdését. És egyedül, megelőzve Boldi kérdését. ;)

Összehaverkodtam egy olasz gyerekkel, zenész, énekes, és jövő héten valami kulturális napok lesznek itt a sulinkban, és zenekart szervez, én fogok gitározni, már gyakoroljuk a számokat. Várom már, tök jó lesz!

Tegnap találkoztam Kátyával, nagyon jó volt újra látni! És nagyon örülök, hogy így megmaradt a barátságunk. Emlékszem, mennyire paráztam anno, mikor az első filmes órára bementem, és még nagyon kis kezdő voltam. Most meg itt vagyok 4 évvel később Moszkvában, és ugyanazzal a csajjal, aki akkor a tanárom volt, órákat beszélgetünk, sétálunk, és nagyon jó barátok vagyunk. Ez jó érzés!

Ma találkoztam Andrejjel is, söröztünk, meg beszélgettünk, őt is jó volt újra látni. Holnap jó lesz, mert az első lyukasóra lesz, így alhatok. Majd teszek fel új képet, hogy lássatok!

Mindenkinek szép estét!

Most értem utol magam. Kialudtam magam, fél11-ig. Kis netezés, levélírás, majd boltba mentem, és vettem kaját, meg mosószert. Folyékony, így egyszerűbb a dolgom, mintha por lenne, és baromi jó illata van. Szeretem a friss, öblítő illatot. Hazajöttem, sajtos tésztát ettem (aki ismer eléggé, nem röhög... :D ), mostam, és közben végig AC/DC-t hallgattam, ami felpörget rendesen mostanában. Este csinálok hot dogot, tanulni is kell majd, vagyis elolvasni pár oldal szemetet. De előtte gitározok! Most! :)

Megint szombat van. Ez egy jó nap (lenne), mert (elméletileg) nincs semmi dolgom, magam alakítom a programot. Gyakorlatilag azonban ilyenkor alszom a legkevesebbet, mert hét közben nem nagyon van időm városba menni, turistáskodni, meg ilyenek, ezért ez mindig a szombatra marad. A bibi meg az, hogy itt péntek este 0-5-ig kolesz buli van. És hadd ne mondjam, úgy pörögtem tegnap is, negyed 6 volt, mire ágyba kerültem. Hatalmas buli volt, bár zeneileg nagyon nem az én ízlésem, de a társaság miatt fergetegesen jól éreztem magam. Orosz csajokkal táncoltam egész éjjel, meg ment a buli magyarokkal, lengyelekkel, stb. Most meglátták a népek, hogy mulat egy magyar úr, azaz hogy mit művelünk mi, magyarok, amikor bulizunk. Őrületes pörgés, és ma találkoztam emberekkel, akik mondták, hogy ezért jó, ha van magyar a koliban. Lehetne még több, hogy fokozzuk a hatást, ezt mondták. Hát, ők tudják... :)

Reggel bementem a Vörös térre, meg akartam nézni megint Lenint. De az öreg kerül engem, vagy nem tudom. A rendőr, aki a kordonnál engedi be az embereket, az előttem lévőt még beengedte, engem már nem, mert 1-ig van nyitva a mauzóleum. Ezt mondta fél1-kor. Az indoklás az volt, hogy nagy a sor, beletart fél órába. Mindegy, majd holnap is megpróbálom. Helyette átmentem az Alekszandrovszkij szad-ba, és megnéztem az ismeretlen katona sírjánál (akinek nem mond semmit, google a barátod!) az őrségváltást. Meg persze le is videóztam. Fergeteges élmény, tudnak valamit az orosz katonák.

Most megyünk kondiba, edzeni kell egy kicsit a gépezetet. Utána meg csinálok rizst meg csirkemellet sütök, merthogy vettem. Ez lesz a vacsi. Nyamm. Na jók legyetek!

Sziasztok!

Péntek este van, már több, mint egy hete vagyok Oroszországban. Nem is lehet igazából jellemezni, nagyon kettős. Egyfelől tök jó, hogy itt lehetek, hatalmas lehetőség, és még élvezem is. A koli egész hangulatos, ha hozzászokik az ember, hogy pl csótányok vannak a konyhában. Egyébként is jó, mert a társaság remek, a lakótársam is tök jó arc (nyilván Tramáshoz nem mérhető). Csomó lehetőség van, pl lejárunk kondiba heti 3-4 alkalommal esténként. A suli is egész élvezhető néha. Bár már rohadtul elegem van az iskolapadból, dolgozni akarok, kamatoztatni a tudásom. Ami még persze igencsak bővítésre szorul. Na mindegy. Ott a másik fele a dolgoknak, hogy 1600 kilométerre vagyok otthonról, és hiányoznak az otthoni emberek, dolgok, a megszokott életem. Nem arról van szó, hogy itt szenvedek nélküle, de hiányzik azért.

Szerdán csak nem sikerült megnéznem Lenint, ugyanis közbejött 6 lengyel csaj, akik meghívtak megnézni a novogyevicsi kolostort és a temetőt. Én nyilván nem ellenkeztem, gondoltam Lenin megvár, ráér úgyis. Más dolog, hogy mire odaértünk, a temető bezárt, így csak egy hangulatos 2 órás sétát csináltunk a Moszkva folyó partján, felmentünk egészen a Lomonoszov egyetemig. Tök szép erdős pihenő rész van arra, kimondottan élveztem az erdei ösvényeken a mászkálást, és a társaság is remek volt. Rájöttem, hogy csomót megértek a lengyelből is... :D :D

Végezetül küldök egy képet, nehogy valaki sajnálni kezdjen:

Hosszú nap volt ez is. Suli, szerencsére elmaradt egy órám, egy másik meg számtek volt, ahol judas priestet hallgattam fülesen, mert a szerver szar volt, és szabadon netezhettünk. :D

Aztán voltam boltban, vettem ezt-azt. Pl rákból készült virslit. Vagyis virsliszerűség, rákrudacska igazából. Fincsi, és egészséges. :) És nem is drága. Kár, hogy nálunk nincs ilyen.

Meg voltunk egy iráni csajnál teázni este, röhögtünk csomót. A csaj állandóan vigyorog, non stop. A tea cukor nélkül volt, nem nagyon mertünk kérni, mert nem tudjuk, hogy állnak ezzel ők, és nem akartunk tolakodóak lenni, meg ilyesmi. De lenyomtam, nem is volt rossz.

Holnap szabad nap, azt tervezem, hogy megnézem Lenint. Meg talán találkozom végre Kátyával is, már várom!

Sziasztok!

Eltelt a hétvége, van is mesélnivaló bőven. Először is egy képpel kezdeném, amit szombaton csináltunk a Vörös téren.

Vasárnap kialudtuk magunkat, délután meg bevásároltunk, meg főztünk borsos tokányt, rizzsel. Meghívtuk rá az idősebb 2 magyart, meg egy részképzésest, hogy az itt lévő, összesen 7 magyar összetartson kicsit, meg hogy kicsit belopjuk magunkat a szívükbe. :) Sikerült.

Tegnap megtaláltam az első csótányt a koliban. Vicces volt, egész aprócska. A fürdőszobában volt. Azt hittem, hogy ennél nagyobb élményem nem lesz a csótányokkal. Máig... Ma ugyanis a 3. emeleti konyhában főztem ránotottát (a megszokott 10. emeleti helyett), és ez a konyha rendesen el volt látva a kis barátaimmal. És a rántottát elkezdtem enni, hát egyszer csak érzem, hogy a fejemre esik valami. Akkor már tudtam, ki lehet, lesöpörtem a hajamból a barátomat, diszktéren kiontottam a belét a papucsom talpával, majd bevonultam kajálni a szobába. Az ÁNTSZ úgy záratná be ezt az egész kócerájt, ha meglátná, mi van itt, hogy szerintem meg is vernék jó alaposan az összes itt dolgozót... :D De ez Oroszország, ha van is olyan, mint nálunk az ÁNTSZ, vagy lefizetik őket, vagy egyszerűen szarnak bele, mi van itt...

Elhatároztam, hogy ezek után tartózkodni fogok a 3. emeleti konyhától (annál is inkább, mert a kínaiak mindig ott főzik a kutyákat, és büdös van, és tömeg). Azonban meglepett, hogy semmi különösebb reakciót nem váltott ki belőlem a csótányos kaland. Vicces, de ezt teszi Oroszország. Megedzi az embert, minden tekintetben. Sokszor jut eszembe Bear Grylls (lásd túlélés törvényei, www.google.hu), így megvan a követendő példa. :)

Ma voltak az első óráink. Szerencsére elég jól beszélek oroszul, így nagy problémák nem voltak. Volt unalmas óra is, meg van egy fickó, aki teljesen normálisan beszél, és tartja az órát, mindaddig, amíg el nem kezd diktálni. Akkor hadar, elharapja a szavak végét, és kapkod. Ergó nagy jegyzetelés nála nem lesz... :)

Voltunk boltban, végre kaptam teaszűrőt, így a fincsi orosz teákat már ihatom, amik nem filteresek. Meg vettünk vízforralót, szükségünk is lesz rá...

Este megyünk a konditerembe, hogy fizikailag is edzzük magunkat kicsit, és testileg is fejlődjünk, és fáradjunk, ne csak szellemileg.

Mára ennyi, mindenkinek minden jót kívánok! Majd jelentkezem!

Hétvége van, ma voltunk a Vörös téren. Meg akartam nézni Lenint, de bezárt a mauzóleum, mire odaértünk. Szóval még lesz egy köröm nemsokára, Leninnel, meg a temetővel, ami a mauzóleum mögött, a kreml falánál van. Ott van Gagarin, Sztálin, meg még pár híres tag.

Meg meg akarom még nézni az őrségváltást is az ismeretlen katona sírjánál. Az is tök jó lehet, ma pont lecsúsztunk róla. De így is láttam szépen menetelő orosz katonát. Jól nyomják.

Van egy tök jó török kajálda, ahol lehet saurmát enni. Vékony, édes tésztába tekert, sült csirkehúsos (gyros hús kb), vegyes savanyúságos, szószokkal megspékelt sült finomság. Ott csinálja a tag a szemem láttára, és nagyon finom. Meg nem is drága annyira. Ideális ebéd. Eddigi statisztikám: 3 nap, 3 saurma. :D De vannak igazán kemények, pl Peti. Ő most másodéves, magyar srác, idén amikor visszajött Moszkvába nyár után, az utcán összefutott a török taggal, a kajálda főnökével, és a fickó előre köszönt neki, és kérdezte, hol volt eddig... :D

Összeraktam a gitárt is, végre valahára. Jó nap volt ez is... :)

Kb most ennyi. Minden rendben, csak fáradt vagyok. Ideje gitározni. Sziasztok!

Na, beindult az élet. Tegnap hajnal 2-ig a bárban söröztünk, már haverkodtunk mindenféle népekkel. Egy Ali nevű tagnál rendeltünk netet, egy Tánya nevű csajjal dumáltunk éjjel a bárban, egy magyar srác, felsőbbéves mutatott be neki minket. Mint később kiderült, lehet, hogy a tanárunk lesz majd. Vicces. És már sokat ért magyarul is.

Az éjjel jó volt, a bár jó hely, csocsóztunk, meg söröztünk. Aztán mentem lefeküdni, a francia srác már aludt régen, fel sem ébredt, mikor bementem, meg zuhanyoztam. Nem horkol, nem büdös, tisztaságot tart, szereti a rendet, és nem buzi. Szóval asszem jól megleszünk! :D

Ma reggel 11-kor írtunk egy szintfelmérőt, ami ahhoz kell, hogy megállapítsák, alkalmasak vagyunk-e a mesterképzésre, hogy tudunk-e eléggé oroszul. Hát, mint kiderült, tudunk. :) Aztán elkezdtük a regisztrációs papírmunkákat, de ez még egy hosszú folyamat.

Nemrég értünk haza, vettünk kaját, meg orosz telefont, orosz sim kártyával. Szóval most már hívhatok orosz számokat olcsón, meg magyar számokat is 12 rubelért (70 forint) percenként. Az még egész jó is.

Holnap megyünk a Vörös térre, a tervek szerint, meg szeretnék találkozni Kátyával is, meg Andrejjel. Velük még ezt egyeztetni kell.

Kb most ennyi, majd írok a napokban, ha lesz valami. Szép estét!

Megérkeztem Moszkvába, élek,virulok, minden rendben! A koli élhető, láttam már jobbat is, meg rosszabbat is. Van internet, meg egy francia 34 éves srác lakótársam. Egész jó arc, nem nagy bulizós, rendszerető, tanulós, szóval nagy bajok nem lesznek vele.

Holnap lendülünk csak igazán bele a dolgokba. Kell még orosz telefon, meg ilyenek, de mindent megoldunk.

Majd igyekszem újra írni, most nem nagyon érek rá! Jók legyetek!

Sziasztok!

Újra elindul a blog, mert úgy alakult, hogy ismét megyek Oroszországba. 2 éves magiszteri képzésen veszek részt Moszkvában, és hogy hírt adjak ez idő alatt magamról, újra írok ide! Most Nagykőrösön vagyok, csütörtökön, azaz október 1-én reggel indulunk Moszkvába, repülővel. 4-en megyünk magyarok, és várom is, meg nem is. Nagyon kettős az érzés, mert jó lesz kint, de túl jó itthon... :)

Kintről majd írok, amint lesz internethez való hozzáférésem!

Szombat van, 6 hete érkeztünk, és sokmindent láttunk, és sokmindent sikerült átélnünk. Így nem is lehet leírni, majd otthon kérdezgessetek!

Ma megnéztük zárásként a politikatörténeti múzeumot, tök jó volt, főleg a forradalommal kapcsolatos részek tetszettek. Az utolsó rubeljeimet is elköltöttem, lassan nekilátok a pakolásnak, és még aludni is akarok egy kicsit. Holnap hajnalban indulunk haza, és 10:30-kor már elméletileg Ferihegyen leszek. Várom is, meg nem is. Egy biztos, soha nem fogom elfelejteni ezt a 6 hetet. Köszönöm mindenkinek, aki hozzásegített, hogy ez megvalósuljon, köszönöm azoknak, akik támogattak benne, köszönöm azoknak, akik csináltak búcsúbulit, de üzenem nekik, hogy kár volt, mert úgyis hazamegyek! :D Köszönöm azoknak, akik várnak haza, és persze köszi nektek, hogy olvastátok a blogot, az élményeimet!

Viszlát otthon!

Péntek van, és gyakorlatilag egyetlen napunk van hátra, amit itt tölthetünk. Tegnap megnéztük a KGB múzeumot. Én arra számítottam, hogy kicsit terror háza szerű múzeum lesz, de nem, itt senkinek eszébe sem jutott a KGB-ről rosszat bemutatni. Voltak képek, és mindenféle érdekesség az afgán háborúból, meg Cseka-egyenruha, meg ilyenek, de a jogtalan letartóztatásokról, kínzásokról, vallatásokról semmi. Mondjuk érdekes volt, 30 rubelt megért. Aztán délután voltunk a szuvenír piacon, mindenkinek most jut eszébe, hogy vegyen valamit az otthoniaknak.

Ma kialudtam magam, 10 után keltem, délután pedig voltunk sörgyárat látogatni. Megmutatták a gyárat, mit, hogyan csinálnak, majd az összes terméket felsorakoztatták, és lehetett kóstolni. Korlát nélkül. Hát, hogy mondjam... 40 perc időkeret, és a Baltika gyár teljes termékkínálata (több, mint 15 féle sör) állt a rendelkezésünkre. Jó volt, maradjunk ennyiben. A végén kaptunk emlékbe 3 decis Baltikás emlékkorsót. Aztán hazafelé vettem még egy doboz Baltikát, csak így estére, és most pihenek. Holnap politikatörténeti múzeum, majd vasárnap reggel hazamegyünk. Vasárnap 10:30-kor már Pesten leszek, szóval onnantól kezdve fogadom a telefonokat, és újra élem a magyar életemet! :)

Holnap szerintem még írok. Szép estét!